1. Mit kell tudni a laptopokról... milyen laptopot érdemes vásárolni?
2. Hogyan tartsuk karban a laptopunkat
   1. Időszakos portalanítás
   2. Időszakos rendszer- újratelepítés
3. Melegszik a laptop? Mit tehetünk ellene?
4. Belassult a laptop? Mit tehetünk...
5. Hogyan tartsd biztonságban az adataidat
6. Hogyan telepíts fel több programot egy gombnyomással, kéretlen mellékprogramok feltelepülése nélkül

1. Mit kell tudni a laptopokról... milyen laptopot érdemes vásárolni?

Mindenekelőtt fontos tudni, hogy alapvetően kétféle laptop létezik. Az üzleti kategóriás és az otthoni kategóriás. Az üzleti kategória létezése jellemzően nincs benne a köztudatban, hiszen ezt a megbízható, gyors és praktikus kategóriát a cégek kapják, sok pénzért. Nézzük meg röviden mit jelentenek ezek.

OTTHONI (HOBBI) KATEGÓRIÁS:
Megvásárolható bármelyik szupermarketben, elektronikai boltláncnál, akár 90-180ezer forintért újként, 1-2 év garanciával. Napi néhány óra használatra tervezik. Vékony, hamar töredező műanyag ház és zsanér, hamar kopó festék jellemzi. Hajlamosabb a túlmelegedésre és a meghibásodásra. Egyszóval, minőségét tekintve nem túl meggyőző. Kevésbé áll ellen az ütődésnek, folyadék beömlésnek, esésnek, hidegnek-melegnek. "Gazdaságos" processzorokkal is szerelik őket, melyek pl. egy windows frissítésnél teljesen leterhelődnek, pusztán a frissítéstől, így nem marad erő ahhoz, amire a felhasználó éppen használni szeretné a számítógépet.

ÜZLETI PRÉMIUM KATEGÓRIÁS:
DELL Latitude 5 és 7 sorozat, Dell precision, Lenovo ThinkPad X,T,W,P sorozat, HP Elitebook, HP zbook. A minőségi igásló. Jellemzően az üzleti (munka) világban használják. 8-10 évre és napi 8-14 óra működésre tervezve , 3-4 év garanciával, ami vásárláskor kibővíthető. áruk az üzleti IRODAI kategóriában (HP elitebook, Dell Latitude, Lenovo ThinkPad T és X sorozat) 300-800ezer forint között mozog újként, ami az üzleti TERVEZŐ kategóriában (HP zbook, Lenovo Thinkpad W később P soroztat, Dell precision) inkább 800ezer-2M Ft. Időtálló és strapabíró ház (üvegszálas / szénszálas műanyag, alumínium-magnézium ötvözet), ami fel van készítve ütésre, esésre, beömlésre, hidegre-melegre azért, hogy a rajta végzett munka és fontos adatok minél kisebb eséllyel sérüljenek vagy vesszenek el. Kialakítása és összeszerelése megfelel a MIL-STD-810G katonai szabványnak. Akkumulátora, kijelzőjének felbontása és minősége jobb mint az otthoni kategóriásnak. Rendelkezik olyan extra felszereléssel és funkciókkal mint például fém zsanérok, ujjlenyomat - olvasó, esés érzékelő szenzor, külső fény szenzor, mobilinternet-adapter, merevlemez védelem, folyadékállóság, stb. Csak minőségi processzorokkal szerelik őket. Több méretben is elérhetők (12 / 13 / 14 / 15,6 hüvelykes kijelző átmérő). Dokkolhatók, tehát életük első pár évét nagy valószínűséggel egy iroda íróasztalán töltik dokkolva, ami azt jelenti, hogy - a dokkoló segítségével - a gépre külső monitort és külső billentyűzetet csatlakoztatnak. A gép kijelzője működés közben lehajtott állapotban van. Saját billentyűzete és kijelzője érintetlen marad.
Megjegyzés: Bár még üzleti kategóriába tartozik, tehát még mindig jobb minőséget képvisel mint az otthoni kategóriás, de az üzleti kategórián belül kissé csökkentett minőségű sorozatok: Lenovo ThinkPad L széria, HP ProBook, Dell Latitude 3-as sorozat. Ide tartozik a Fujitsu LifeBook sorozata is, de kevésbé elterjedt az üzleti világban mint a HP, Dell, Lenovo üzleti kategóriás számítógépei.

Vajon mitől kerülhet egy üzleti laptop újként 400ezer-2M forintba?

Erre a kérdésre legtöbben, akik valamelyest értenek a számítógépekhez elkezdenek keresgélni ott, hogy mennyivel gyorsabb a processzora, mennyivel több benne a RAM memória, mennyivel jobb a videokártyája és mennyivel nagyobb a tároló kapacitása mint egy 100 ezer forintos műanyag otthoni kategóriás gépnek. Azaz pusztán azt nézi, hogy a paraméterlistában hol nagyobbak a számok. Sajnos ez hiba, és gyakran tapasztaljuk ezt akkor, amikor a laikus vásárló kéri a „hozzáértő” szomszéd, barát vagy rokon gyerek tanácsát. Ilyen esetekben a laikushoz képest valóban hozzáértő, de mégsem eléggé hozzáértő, könnyen elviheti rossz irányba azt aki a tanácsot kérte.

A példa kedvéért, a BMW (Audi, Mercedes) sem azért kerül 5x akkora összegbe mint a Dacia mert 5x olyan gyorsan tud menni vagy mert 5x akkora a csomagtartója, hanem azért, mert biztonságosabb, kényelmesebb és praktikusabb, strapabíróbb, megbízhatóbb, időtállóbb és talán még szebb is (amennyiben a szépséget lehet objektíven értelmezni). Na de mit jelentenek ezek a fogalmak egy laptop esetében?
Biztonság: Az adataink védelme megsemmisülés vagy illetéktelen kezekbe kerülés ellen. Itt jön szóba a rázkódás védett merevlemez (manapság az SSD tárolók világában ez mr nem olyan fontos kérdés), a zuhanás érzékelő, az ujjlenyomat azonosítás, kártyás azonosítás, BIOS titkosítás stb.
Kényelem és praktikum: A billentyűk elhelyezése, mérete, a töltő csatlakozó elhelyezése, az érintő pad érzékenysége/kezelhetősége, dokkolhatóság, beépített billentyűzet megvilágítás, pöcökegér megléte, stb.
Strapabíróság és időtállóság: A minőségi összeszerelésről és a minőségi anyagokról már írtam fentebb. Sokkal időtállóbban és sokkal nagyobb védelmet nyújtanak a környezeti behatások ellen úgy mint rezgés, ütődés, páratartalom, beömlés, por, hőmérséklet, stb.
Megbízhatóság: Ezeket a gépeket napi 8-24 órában használják életmentéshez, katonai akciókban, százmilliós üzletek megkötése közben, több száz milliót érő számítógépes alkalmazások elkészítésében és tárolásában, stb. Tehát ez nem az a szituáció, ahol ha elromlik a laptopom akkor nem tudok facebook-ozni vagy cipőt rendelni. Itt biztosítani kell egy nagyfokú rendelkezésreállást. Természetesen ez nem azt jelenti hogy ezek a számítógépek nem hibásodhatnak meg, csak sokkal kisebb eséllyel.
Szebb: Annak ellenére, hogy ezeket a gépeket nem a mutogatásra találták ki, a szálcsiszolt fém (alumínium) fém ház amellett, hogy strapabíró, elég impozáns is tud lenni hiszen ha nem az irodában használjuk a munkatársainkkal, hanem egy külsős tárgyaláson kell megjelenni, akkor ez is fontos lehet. (Megjegyzés: ma már egyébként sok esetben előnyben részesítik a jobb minőségű műanyagokat, mert könnyebb mint a könnyűfém (alumínium)).

A teljes kép miatt hozzáteszem, hogy 2014-ig nem zavarta a világot a 3cm magas laptop ház és a 3-4Kg-os tömeg. Aztán megjelentek azok az elvárások, hogy a laptop 1-1,5cm magas legyen és 1,5Kg. Ez az üzleti kategóriás laptopok tervezőit is komoly feladat elé állította, hiszen könnyebb és vékonyabb házban kellett biztosítani a fentebb említett minőséget (és katonai szabványnak való megfelelőséget). Ezt mára a legtöbb gyártó megoldotta, de ma már nem tudunk pl. egy Lenovo ThinkPad-et kalapácsként használni ha éppen nincs kéznél kalapács. ámbár lehet, hogy ezt nem is várjuk el tőle.

Tehát akkor mit vegyek?

Azt látjuk, hogy az üzleti kategóriás a jobb választás, de jellemzően két baj van vele. Egyik az újkori ára, amit legtöbben nem akarunk kifizetni, a másik pedig az, hogy a gyártók ezzel a kategóriával az üzleti világra koncentrálnak, őket részesítik előnyben, tehát a szupermarketekben és elektronikai boltokan jellemzően nem elérhetők. Bár manapság interneten már itt-ott tudunk rendelni, ha kivárjuk a legyártási időt (amin a chip hiány ront).
A magas újkori árat és a nehéz újkori hozzáférhetőséget az küszöbölheti ki, ha „használtan” vásároljuk őket.

Módosítsuk tehát a fenti mit vegyek kérdést arra, hogy mit vegyek, új otthoni kategóriásat vagy „használt” üzleti kategóriásat.

Azért tettem a használt szót idézőjelbe, mert sok esetben használtan is alig használtak (egyenesen újszerűek) vagy újszerűre felújítottak. A felújítottnál érdemes megkülönböztetni független cégek által felújított és a gyár által felújított. Ugyanis maga a gyártó is tudja azt, hogy ezek a gépek sokkal többre hivatottak mint hogy 3 év céges lízing után eltűnjenek. Tudja, hogy egy második élettel mindenki jól jár. A környezet, a vásárló és maga a gyártó és forgalmazó is. Emiatt adott esetben maga a gyártó saját lízingcéget üzemeltet, és veszi vissza és nézi át (szükség esetén újítja fel) a számítógépeket, majd adja át a hozzánk hasonló boltoknak. Pontosabban azoknak a boltoknak akik megütik azt a szintet hogy képviseljék őket és így leszerződjenek velük. Magyarországon nem sok olyan gépet tudunk vásárolni, ami gyári szintű átnézésből/felújításból jön. Például a DELL esetében tudomásom szerint csak ketten vagyunk szerződésben velük. Mi és egy másik cég, akit nem neveznék meg, már csak azért sem mert a DELL-es kapcsolattartóm szerint ők alapvetően passzívak, nem nagyon vásárolnak. Fontos megjegyezni, hogy lízing utáni átnézés/felújítás egyáltalán nem csak akkor lehet jó ha azt a gyártó maga végzi. Mi házon belül minden esetben átnézünk (tesztelünk) minden gépet egy viszonylag szigorú folyamatban (nem szalagon hanem informatikus mérnök, kézzel) és több olyan független átnéző/felújító forrásunk van, akitől ugyanolyan jó állapotú (mind műszaki mind esztétikai) termékeket kapunk mint a Dell gyári átnézéséből.

Fel szokott merülni a kérdés, hogy ha sok esetben alig használtak és hibátlanul működnek ezek a laptopok, akkor miért cseréli le a cég aki eredetileg vette vagy lízingelte. Miért csak néhány évre lízingelik? A válasz egyszerűbb mint gondolnánk. Mert van újabb. Miért jobb az újabb? Az újabb jellemzően gyorsabb és valamennyivel hatékonyabban tudnak vele dolgozni. Ami az üzleti életben nagyon fontos, hiszen idő (tehát pénz) megtakarítást jelent. Továbbá tartani kell a lépést a konkurenciával, hiszen ha a konkurens cégek a mindenkori leghatékonyabb számítógépeket használják, akkor lemarad a piaci versenyben az, aki nem így tesz. Gondoljunk bele, ha a forma1 autóversenyben valaki egy 3 évvel ezelőtti autóval indulna, aminek egyébként semmi baja és csúcsszuper autó, akkor megnézhetné magát az eredmény tekintetében azokkal szemben, akik néhány hetes vagy néhány hónapos fejlesztésű autóval versenyeznek.

Tehát ha 5M forintot szánok autóra akkor egy új Dacia-t vásároljak vagy egy 4 éves hibátlan és gondmentes mercedes-t amire még 2 év garanciát is adnak?
Ezt a döntést mindenkinek magának kell meghoznia a fenti információk ismeretében. én csak annyit tudok elmondani, hogy hogyan döntöttünk mi, amikor magamnak, a kollégáimnak, a családomnak, a barátaimnak laptopot választottunk. Mi a „használt” üzleti kategória mellett döntöttünk a több mint 8500 eddigi elégedett és nagy részében visszajáró vásárlónkkal együtt.
Az elmúlt 10 évben egyre több ember tud a „használt” üzleti laptopok és PC-k hozzáférhetőségéről, emiatt óriásit nőtt ez a piac. Már több száz helyen árulnak ilyen termékeket az országban és tavaly (2022) óta az új, otthoni kategóriás boltoknak (szupermarketek, elektronikai boltláncok) elkezdtünk nagyon fájni. Elkezdtek versenyezni. Ami a vásárlónak jó, hiszen ilyenkor elindul a verseny a vásárló kegyeiért, ami pl. abban nyilvánult meg hogy 2022-től végre (kb. 2 évet elkésve) nem HDD-vel és nem 1366-os kijelző felbontással adták a laptopokat hanem SSD-vel és FullHD felbontással a belépő szinten is. Amennyire ismerem azt a piacot, ha a használt üzleti kategóriás eladások mint konkurencia nem kényszerítették volna őket lépésre, valószínű még ma is a HDD és 1366 lenne a kínálatukban (ezekről írok lentebb). Sajnos a minőség és sok esetben a processzor továbbra is hagy „némi” kívánnivalót maga után az otthoni kategóriás szupermarketes laptopoknál.

Amennyiben hozzánk hasonlóan te is a „használt” üzleti kategória mellett döntesz, úgy mindenképpen nézd meg az eladó vállalkozást. Bizonyosodj meg a szakmai hozzáértésükről (tudnak-e jót adni) és az erkölcsi hozzáállásukról (akarnak-e jót adni). Jó az, ha már 5-10 éve létezik mert egyrészt ez azt bizonyítja hogy értéket ad (különben már bezárhatott volna), másrészt ennyi idő alatt már komoly véleménybázis alakult ki róla, amit te is megnézhetsz. A 2 év garanciát nyugodtan elvárhatod ebben a használt üzleti szegmensben is. Az is jó, ha nem csak mintaképek szerepelnek az adott cég weblapján az adott laptopról, hanem minden egyes darab laptop 8-10 darab saját fényképpel rendelkezik. Ha segítséget kérsz a kiválasztásban vedd észre, hogy neked akarnak jót vagy a saját érdekükben gondolkodnak. Ha sokat kérdeznek vissza az jó jel, mert a te igényedet térképezik fel. Ezek után nem foghatsz mellé. A 14 napon beüli elállás is fontos lehet, de ha a fentieket megnézed, akkor utána valószínű nem lesz erre szükséged. Inkább csak a további megnyugvásodat szolgálja.

Rendben, akkor elvileg mostanra megvan az, hogy milyen kategóriát vásárolsz (otthoni vagy üzleti) és talán az is hogy hol. Ezt követően ki kell választanod az adott darabot, amihez 3 dolgot tudnod kell.

1. Otthoni/irodai célra használod vagy tervező célra.
   Otthoni/irodai: internet böngészés, rendelések, filmezés, youtube, zene, családi képek szerkesztése/tárolása, kapcsolattartás (email, chat, hanghívás, videohívás), dokumentumok készítése és kezelése, esetleg gyenge-közepes játék.
   Tervező: CAD-CAM programok, grafika, 3D modellezés (3D virtuális megjelenítés), profi szintű (ebből élsz) videó és képszerkesztés, közepes-erős játék
2. A laptop fizikai mérete.
   Mekkora laptopot szeretnél. A méretet a kijelző átmérőjeként határozzuk meg és hüvelykben (németeseknek zoll, angolosoknak inch) értendő.
3. Mennyi pénzt szánsz a laptopra.
   Itt érdemes a fenti elképzelésedhez passzoló összeget kiválasztani. Az otthoni/irodai üzleti kategóriás gépek ára koruktól függően 100-300.000Ft 2 év garanciával. A tervező laptopok ára kb. 230.000-tól indul felfelé így, a második életükben.

Ha ezt a 3 kérdés megválaszoltad, akkor már nem is kell szükségszerűen tovább gondolnod a részleteket, mert pl. a mi weblapunkon ezeknek megfelelően találsz kategóriákat, melyekben lévő laptopok részleteit (műszaki paramétereit) már a kategória nevének megfelelően válogattuk össze.

Irodai / otthoni laptop 12,5 hüvelykes kijelző méretben
Irodai / otthoni laptop 14 hüvelykes kijelző méretben
Irodai / otthoni laptop 15,6-17,3 hüvelykes kijelző méretben
Tervező laptop 15,6 hüvelykes kijelző méretben
Tervező laptop 17,3 hüvelykes kijelző méretben
Tervező toronyházas PC
Akciós laptopok
UHD/4K kijelzős laptop
Újszerű állapotú laptop (avagy a hab a tortán)
2 in 1 tablet laptop
Érintőkijelzős laptop

De ha szeretnél finomhangolni, akkor most jöjjenek a műszaki paraméterek. A megabájtok és "gigahercek".

Egy laptop 5 fő műszaki paramétere:

1. Processzor (CPU - Central Processing Unit - Központi feldolgozó egység)
2. Háttértároló, SSD fajtája és mérete
3. RAM memória
4. Kijelző méret és felbontás
5. Videokártya

Nézzük meg most ezeket sorban.

1. Processzor (CPU - Central Processing Unit, azaz Központi Feldolgozó Egység)

A számítógép legfontosabb paramétereként szoktuk emlegetni, ahogy az autóknál az autót hajtó motort. Most sem mennék bele a műszaki részletekbe, csak a kiválasztás szempontjából fontos infót nézzük meg. Emiatt is nem tárgyaljuk át a világtörténelem processzorait, hanem csak azt, amit Te ma (2023) egy használt üzleti kategórás gépben találhatsz.
Gyakorlatilag kettő nagy számítógép processzor gyártó van, az Intel és az AMD. Az AMD-t kicsi arányban szerelték üzleti prémium laptopokba (ez egyébként most épp változik az új üzleti laptopoknál, mert nagyobb szeletet harapott magának az AMD, ami néhány év múlva már látszani fog a használt üzleti laptopok piacán is). Tehát amiről beszélnünk kell jelenleg, az az Intel. Lássuk erősségi sorrendben őket (ami teljesen nem igaz, de erről majd lentebb).
Intel Celeron: Belépő kategória, sokkal inkább láthatod az otthoni műanyag laptopokban mint üzleti laptopokban, de pl. 2013 körül a Dell ilyet is szerelt az üzletibe mint induló felszereltség. Azóta sem találkoztam vele, csak szupermarketes gépekben. Szóval az üzleti kategóriás témában csak a teljesség kedvéért említem meg. Kerülendő kategória. Olcsó húsnak híg a leve (néha zavaróan lassú).
Intel Core i3: Ez sem túl gyakori az üzleti kategóriában, de azért jelen van. Az első olyan szint amit otthoni/irodai munkára már lehet használni és nem is kell hozzá túl sok türelem.
Intel Core i5 irodai: Ezzel fogsz leggyakrabban találkozni, gond nélkül hozza amit hozni kell otthoni/irodai felhasználásban. Szeretjük. 
Intel Core i7 irodai: Ha neked nem elég az irodai i5, akkor dőzsölhetsz irodai i7-tel. Kapsz 5-10% gyorsulást. Nem baj ha van, de nem szükséges irodai/otthoni célokra.
Intel Core i5 tervező: Az irodai i5 egy erősebb változata, tervezésre is használható már, de tervezésnél ez az elsődleges szint.
Intel Core i7 tervező: Ez a leggyakoribb tervező laptopokban. Hozza a szintet, legtöbb tervező boldog vele.
Intel Core i9 tervező: 2019-től ékelődött be az i7 és a Xeon közé, előtte nem létezett.
Intel Xeon tervező: Tervezőben is a legmagasabb szint.

Tehát,
Otthoni/irodai processzorok: Intel Core i3, i5 i7
Tervező processzorok: Intel i5, i7, i9, Xeon.

Látjuk, hogy vannak átfedések. i5 és i7 van mindkét kategóriában. Honnan tudjuk, hogy az adott i5 vagy i7 irodai/otthoni vagy tervező kategóriás? Első körben onnan, hogy melyik kategóriás laptopban van. Hiszen már a laptop neve is mutatja hogy milyen célra gyártódott. Fentebb az újkori áraknál erről írtam. Ennél pontosabban pedig a processzor nevéből. Az irodai/otthoni szerepel az U betű. Pl. Intel Core i5-7300U. A tervező nevében szerepel a QM, HQ vagy H betű. Pl. Intel Core i7-7820HQ vagy Intel Core i7-8850H.

Van azonban még egy csavar, amiről sok esetben a hozzáértő ismerős sem tud tanácsadáskor. A (félig)hozzáértő ismerős tudja azt, hogy az i3-i5-i7 létezik és ennek megfelelő sorrendben erősödnek. Az i5 erősebb, mint az i3 és az i7 erősebb mint az i5. Ez nem mindig igaz. 2 okból. Az egyik az, hogy egy i5 tervező (tudjátok aminek nevében van H betű), az jellemzően erősebb mint egy i7 irodai/otthoni (aminek nevében az U betű van). A másik ami miatt nem igaz az, hogy az i3 i5 i7-nek vannak generációi. 2010 óta kiadtak minden évben i3 i5 i7 processzorokat és bizony egy 2013-as i7 nem biztos hogy jobb választás mint egy 2018-as i5. Nem volna ez a kérdés akkor, ha az első i3 i5 i7 (2010) után úgy folytatták volna 2011-től, hogy i9 i11 i13 i15 i17 stb., mert akkor az i utáni szám utalna az erősségre, korra, de akkor most kb. i45-nél tartana a világ. Ami szerintem nem volna feltétlenül baj. Helyette minden évben kiadtak egy újabb i3 i5 i7 processzort. Tehát önmagában az, hogy i3 i5 i7 manapság, amikor már a 12. generációnál vagyunk, tehát kiadták őket máig 12-ször, nem jelent semmit a kora, tehát generációja nélkül. Olyan ez mintha egy Audi autóról csak azt tudnánk hogy van az A4 A6 A8 és ilyen sorrendben drágulnak és ilyen sorrendben kapunk többet. Na de, melyikkel kapunk többet? Hiszen ezeknek is vannak generációik. Egy 20 éves A6-ossal vagy egy 3 éves A4-essel. Szerintem mindenki az utóbbit választaná. Tehát a koruk miatt, nyert az A4 az A6-tal szemben. Tehát például egy fiatalabb i5 lehet erősebb, mint egy idősebb i7.
Rendben, honnan fogjuk tudni hogy egy processzor milyen generációs? Benne van a nevében. A kötőjel utáni első szám a generáció. Vegyük például a fent már említett processzor neveket.

Intel Core i5-7300U. Hetedik generáció. (Az U betű miatt pedig ugye tudjuk hogy irodai/otthoni)
Intel Core i7-7820HQ. Hetedik generáció (HQ miatt tudjuk hogy tervező)
Intel Core i7-8850H. Nyolcadik generáció (H miatt tudjuk hogy tervező)

értelemszerűen minél magasabb a generáció, annál fiatalabb az adott processzor (és ezzel együtt jellemzően az őt tartalmazó laptop). A Xeon processzoroknál kicsit más a nevük értelmezése, de ebbe nem megyek bele, mert nem ők vannak sokan, hanem az i-sek.
Jön a kérdés, hogy melyik generáció kell nekem. Ezen túl sokat ne agyaljunk. Ha beülünk egy autóba és megyünk vele, el tudjuk dönteni, hogy az egy 3 éves vagy 4 éves vagy 5 éves autó? Jellemzően nem mert nem tesz gyakorlatban érezhető különbséget. Természetesen ami picit újabb az valószínűleg picit gyorsabb, picit energiatakarékosabb, picit tovább fog működni, de a szolgáltatásában nem fogunk érezhető különbséget tapasztalni, főleg ha szomszédos, vagy közeli generációkról beszélünk. Sok használt laptop boltban kapható még 1-2-3-4-5 generációs laptop is, mert ezeket 100eFt alatt meg lehet kapni és alapvető otthoni/irodai dolgokra ma is elegek, ha van bennük SSD tároló (erről lentebb írok). Mi jelenleg (2023) a 6. generációtól felfelé kínálunk laptopokat. (Mondom ezt úgy, hogy egy 5. generációs irodai (U-s) laptopról írom mindezt, ami a saját laptopom, amit 2018-ban vettem magamhoz használtan, azóta napi 14 órában megy.)

Mára kialakult bonyolultságuk miatt nem könnyű egy darab számmal jellemezni a processzorok jóságát, erősségét, de ha mégis ezt szeretnénk, akkor pl. a passmark.com oldalon kapunk minden processzorra egy ilyen értéket. írjuk csak be a google keresőbe a processzor nevét, majd azt hogy passmark, és kattintsunk az első találatra. Kínálatunkban a laptopok processzora mellett ezt az értéket fel is tüntetjük. Az összehasonlításnál ne feledd, hogy bár szép és jó az erősebb, de ahhoz hogy autóval minden igényedet kielégítően közlekedj a mindennapokban, nem biztos, hogy a 300 lóerős audit kell megvenned csak azért mert a 300 az több mint egy 130 lóerős autó. Ez a processzorok erősségére is igaz. Irodai/otthoni használatra ne vásárold meg a drágább tervező laptopot mert szükségtelen. Nem használod ki.

Szakavatottabbaknak feltűnhet, hogy nem is beszéltem 2 olyan paraméterről, amit a processzoroknál elsődleges szokott lenni. Annak ellenére, hogy azt ígértem fentebb, hogy elmondom a „gigaherceket”. Alapvetően azért nem beszéltem róluk, mert láttuk fentebb, hogy ezek nélkül is ki tudjuk választani a processzorunkat. De a rend és ismeretterjesztés kedvéért jöjjön néhány mondat ezekről is. A kettő közül egyik a processzor frekvenciája, órajele, ő a Mhz (Megahertz) vagy ezres szorzóval GHz(Gigahertz). Alapvetően minél nagyobb ez a szám, annál gyorsabban számol a processzor, tehát annál gyorsabb a számítógép, de ez a mai bonyolultabb processzoroknál már nem ennyire egyszerű. Esetünkben felesleges bonyolítani, szóval maradjunk ennyiben. A másik a processzor magok száma. Régen egy processzor tokban egy feladatsorral tudott foglalkozni a processzorunk. Aztán elkezdtek megjelenni az úgynevezett 2 magos, 4 magos, 8 magos processzorok, ahol gyakorlatilag a tokon belül ezek a magok külön-külön tudtak egy-egy feladatsort vinni ezzel lényegesen hatékonyabbá téve a processzor funkciót. Gyakorlatilag ahány processzor mag, a processzor annyiszorosára többszörözi le magát, pontosabban a számolási kapacitását. Ez igazából több processzor egy processzor tokban. Aztán az egyes magok is elkezdtek tudni nem csak egy-egy, hanem kettő-kettő feladatsort vinni, ezeket szálaknak vagy virtuális magoknak hívjuk. Az üzleti laptopok esetében 2008-as gyártástól minden processzor minimum 2 magos volt, 2018-as gyártástól pedig minimum 4 magos. Ezek között gyakori a 2 mag 4 szál és a 4 mag 8 szál kiépítés. Használt kínálatunkban a fiatalabb tervező laptopok esetében akár 6 mag 12 szál vagy 8 mag 16 szál processzorokkal is találkozhatsz.

2. Háttértároló, SSD fajtája és mérete

Első körben egy kis általánosság: A számítógépes értelembe vett memória egy tároló terület, ahol elektronikus adatokat tárolunk. Ahogy a fiókban a papír fényképet, úgy a memóriában az elektronikus fényképet.
Ahogy a tömeg mértékegysége a gramm, az űrmérték mértékegyége a liter, a hosszúság mértékegysége a méter, úgy az elektonikusan tárolt adat mértékegysége a bájt. (Igazából a bit, de ne bonyolítsuk.) A bájt olyan kicsi tárolási méretet jelöl, hogy a tárolt adatok már jellemzően ezerszer vagy milliószor vagy milliárdszor nagyobbak mint a bájt. Tehát inkább az alábbiakat használjuk az elektronikus adatok méretének jelölésére:
Ezer bájt = 1.000B = 1KB ( Egy Kilobájt)
Millió bájt = 1.000.000B = 1MB (Egy Megabájt)
Milliárd bájt = 1.000.000.000B = 1GB (Egy Gigabájt)
Ezermilliárd (billió) bájt = 1.000.000.000.000B = 1TB (Egy Terabájt)
Egy nagyon leegyszerűsített példával, ha egy darab betűt szeretnék tárolni elektronikusan a számítógépemen, akkor az körülbelül 1 bájt területet foglalna. Ha ez a szöveg amit most írok 30.000 betű, akkor az 30.000 bájt, tehát 30KB (Kilobájt) tárhelyet foglal a számítógépem tárolóján. A számítógépem tárolója 256GB (Gigabájt) méretű, ami 256.000MB (Megabájt), ami 256.000.000KB (Kilobájt). Tehát látszik, hogy ez a 30KB (Kilobájt) szöveg, nem sok területet foglal el a 256 millió KB-os (Kilobájtos) tárolómon (SSD). Pedig ez a 256GB-os tároló méret manapság nem is számít nagynak, még ebben a 8 éves laptopomban sem.

Itt akkor már át is eveztünk a számítógépek háttértárolójára. Ezen a tárolón tároljuk az adatainkat. Fényképek, filmek, dokumentumok, stb. és ezen foglal helyet maga a windows operációs rendszer progam is, ami üdvözöl bennünket bekapcsoláskor és a gépünket működteti, továbbá ezen a háttértárolón van az összes telepített programunk (office, skype, chrome, firefox stb.).

A háttértároló tartalma a számítógép kikapcsolása után is megmarad. (Még szép, ki szeretné elveszíteni a képeit, dokumentumait, stb. vagy akár a számítógépet működtető windows-t a számítókép kikapcsolásával…)
Alapvetően kettő fajtája létezik a háttértárolónak:

1. HDD: Hard Disk Drive, Merevlemez, Winchester, „Vinyó”. Ez mind ugyanazt jelenti. Ez a fajta tároló jelenleg épp a több évtizedes létezésének a végére ért gyakorlatilag.

2. SSD: Solid State Drive (ezt nem kell megjegyezni). Azt kell tudni róla, hogy sebessége minimum 6 de akár 30-szorosa is lehet a HDD sebességének. (Memória sebesség alatt azt a sebességet értjük, amivel az adatokat bele tudjuk írni vagy ki tudjuk olvasni belőle.) Méretét tekintve kisebb, tömegét tekintve könnyebb, hangját tekintve halkabb (nincs hangja) mint a HDD. Ezen felül kevésbé sérülékeny, mert a HDD-vel ellentétben nincs benne mozgó alkatrész. (A HDD-ben csapágyon pörögnek a lemezek.)

Az SSD-k kb. 2013-ban kerültek be széles körben a számítógépekbe és 10 év alatt szinte teljesen átvették az uralmat a sok előnyük miatt. Miért került ez 10 évbe? Mert az elején nagyon drágák voltak. Akár a gép értékének 30-50%-át is kitették, viszont idővel annyira leesett az áruk, hogy manapság (2023) 5.000Ft egy új 120GB-os SSD és 8.000Ft egy 240GB-os új SSD. Nem kérdés hogy ennyi pénzért akarjuk-e az előnyeit.
A „használt” üzleti laptop boltunkban 2020 óta nem árulunk HDD-s gépet. Csak SSD-set. Sajnos az új, otthoni műanyag kategóriás „szupermarketes” 100.000 forintos laptopokat képesek voltak 2022-ig HDD-vel árulni újan….és sajnos az emberek megvették 2022-ben HDD-vel is. Valószínűleg nem olvastak ehhez hasonló információkat.

Tehát a HDD már a múlt és maximum egy nagyon picit a jelen. Az SSD a jelen és a jövő. Azt kell megjegyezni az egészből, hogy HDD háttértárolós laptopot már ne vegyünk, használt számítógép esetébe sem. Ragaszkodj az SSD-hez. Ha ne adj Isten akad még valaki aki HDD-s laptopot akar neked eladni, legalább alkudd bele az SSD-re való csere árát.

Tehát HDD nem, SSD igen.
Bár ezen már nem kell sokat gondolkodnod, azért nézzük át a 3 leggyakoribb SSD fajtát is.
1. 2,5” SATA SSD: Alakja olyan mint a HDD alakja. Emiatt beszerelhető a régi HDD helyére, a HDD-s laptop felgyorsítása érdekében. Kb. 6-szor gyorsabb annál. Nagyon sok régi 10-13 éves laptop emiatt ússza meg a nyugdíjazást, a tulajdonosa pedig a másik laptop vásárlás költségét.
2. M.2 SATA SSD: A fentihez hasonlóan szintén kb. 6-szor gyorsabb mint a HDD, de az alakja már más, egy kis lapocska, ami nem szerelhető be a HDD helyére. Szükség van a gépben úgynevezett M.2 fogadó helyre. (2016 óta az üzleti kategóriás laptopokban van ilyen hely)
3. M.2 NVMe: Ugyanolyan lapocska mint az előző és ugyanúgy M.2 fogadóhely kell hozzá, de ez már kb. 20-30-szor olyan gyors mint a HDD.

Egy fontos kérdés maradt hátra. Mekkora legyen a háttértárolónk (ami most már tudjuk, hogy SSD lesz) mérete.

Beszéltünk már érintőlegesen 120GB, 240GB, 256GB méretű SSD-kről. Ez alapvetően nem szakmai kérdés, ahogy autóvásárlásnál sem szakmai kérdés az, hogy mekkora legyen a csomagtartója, hiszen a felhasználó tudja azt, hogy mennyi elektronikus adatot szeretne tárolni. Viszont a gyakorlatban sajnos az a tapasztalat hogy nem tudja és a „biztonság kedvéért” inkább megveszi az 500-1000-2000GB méretű nagy tárolókat amiknek végül a harmadát sem használja ki. Akkor had adjak ehhez néhány gyakorlati tanácsot. A gépet működtető operációs rendszer, pl. Windows10 körülbelül 30GB helyet foglal el. Ezt bele kell számolnod, ezzel nem Te fogsz rendelkezni. Most jönne az hogy akkor határozzuk meg azt hogy mennyi és mekkora programokat fogunk feltelepíteni, mennyi képet és videót fogunk tárolni addig amíg ezt a számítógépet használjuk. De ezeket előre nem szoktuk tudni. Számoljunk egy kicsit. Ha azt mondom hogy egy tipikus fénykép tárolási igénye 5MB (Megabájt) akkor azt gondolom inkább sokat mondtam mintsem keveset. Ha van egy 256GB-os tárolónk, ami átszámolva 256.000 MB (Megabájt) és ebből levonjuk a Windows által foglalt 30.000 MB-ot, akkor a fényképből 226.000 / 5 = 45.200 darab fényképet tudunk tárolni. Ha megnézzük ugyanezt egy tipikus méretű mozifilmmel, ami 1500MB (1,5GB), akkor 226.000 / 1500 = 150 darab filmet tudunk tárolni. A dokumentumainkról nem nagyon kell beszélnünk, mert azok mérete (tárhelyigénye) csekély, jellemzően kilobájtokban mérhető. Ebből a példából azt gondolom látható, hogy a legtöbb felhasználónak elég egy 256GB-os SSD. Sőt, ha valaki csak internetezni, rendelgetni, bankolni, filmezni, zenét hallgatni, dokumentumozni, ismerősökkel kapcsolatot tartani szeretne a számítógépén és nem kifejezett célja az adattárolás, akkor a 120GB SSD is elég. Ezen felül említsük még meg azt is, hogy az adatainkat nem csak a számítógépeinken tárolhatjuk, hanem külső, USB kábelen csatlakoztatható tárolókon (ami lehet HDD és SSD is), vagy PenDrive-on vagy manapság már sok esetben interneten keresztül elérhető távoli tárhelyeken is (amit felhőnek is szoktak nevezni nagyzolóéknál). (A CD és DVD adattárolókat már el kell felejtenünk 2023-ban teljesen.)

Természetesen vannak olyan felhasználási módok, amiknél indokolt az 500GB vagy 1000GB (1TB) tárolási kapacitás a gépünkben. Például a tervezőgépeknél szükséges, hiszen ha egy építész vagy gépész vagy fotós a számítógépén szeretné tárolni a munkáit (profi fotók, profi lagzi videók, építészeti tervek, egyéb műszaki tervek, stb.) akkor neki kevés lehet a 256GB méretű (tárolókapacitású) tároló.
úgy is fogalmazhatnék, hogy akinek 256GB-nál nagyobb tárolóra van szüksége, az tudni fogja hogy arra van szüksége mert olyan tevékenységet végez, ami miatt ért ennyire ehhez a kérdéshez.
Tehát a hozzáértő ismerősnek ne higgyük el feltétlenül azt, hogy a 120GB és 256GB az kicsi, csak azért mert már 10 éve is létezett 1000GB tároló is, és ne vállaljunk feleslegesen plusz költséget. én 5 éve használom ezt a fentebb már említett 8 éves laptopomat mind munkára mind magáncélra és elvagyok a 256GB-os tárolóval úgy, hogy még 60 darab filmet is tárolok rajta.

A teljesség kedvéért jegyzem meg hogy az SSD mérete (tárolókapacitása) nem befolyásolja az SSD sebességét (ha ugyanolyan fajtájú SSD-ről beszélünk). Tehát a 120GB-os ugyanolyan gyors mint az 1000GB-os (amit inkább 1 Terabájtosnak (TB) szoktunk nevezni).

Ennek a pontnak a zárásaként említem meg, hogy ma, 2023-ban illik egy laptopnak elindulni 20 másodperc alatt. Tehát a bekapcsológomb megnyomása és a rendelkezésre állás (ikonok megjelenése) között maximum 20 másodperc. Erre talán még ma is sokan azt mondjátok hogy de hát a Ti számítógépeteknek perc vagy percek kellenek az elindulásra. Javaslom számotokra a HDD cseréjét SSD-re (ha a gép nem régebbi gyártás mint mondjuk 2010), mert így 15-20.000 forinttal kiválthatjátok az ennél sokkal drágább másik laptop vásárlást ha meguntátok a lassúságot. Ebben a cserében mi is tudunk segíteni.

3. RAM memória

A fenti háttértárolóval ellentétben, a RAM memória tárhely kiürül, a benne tárolt adatok elvesznek a számítógép kikapcsolásakor. Ezt természetesen nem baj, hiszen ez a tároló nem a felhasználóé, nem a felhasználó személy tesz bele adatokat hanem a számítógép maga rendelkezik vele. Itt tárolódnak a számítógép működése közben, a számára szükséges ideiglenes adatok. Például amikor nézünk egy weboldalt az internetböngészőnkben akkor annak tartalma ebben a memóriában tárolódik. Vagy amikor megnyitunk egy fényképet, akkor az is ebben a memóriában tárolódik, hiszen valahol tárolódnia kell amíg nézzük. A weboldal tartalma bezárás után vagy a fénykép bezárás után eltűnik ebből a memóriából. Minden, ami éppen meg van nyitva vagy el van indítva a számítógépen, az helyet foglal el ebben a memóriában. Sőt, maga a windows operációs rendszer is kér nem elhanyagolható mennyiségű helyet ebben a memóriában, pusztán attól, hogy a gép be van kapcsolva, nem is kell hozzá megnyitnunk semmit. Ennyi elég is az ismeretterjesztő elméletről, jöjjön valami gyakorlatban használható információ.

Mennyi kell nekünk ebből a RAM memóriából?

Irodai/otthoni felhasználásra a 4GB a minimum, 8GB az ajánlott és 16GB ha ezt a felhasználás indokolja vagy csak jól esik a lelkünknek hogy ez milyen szép szám mert hogy árban csak körülbelül 10eFt különbség van a 8 és 16GB között. 16GB felett viszont már nem látom értelmét irodai/otthoni felhasználásban, néhány ritka kivételtől eltekintve.
Tervező esetben 16GB-32GB-64GB. Speciálisabb esetben lehet akár 128GB is, de ezidáig (2023) egy darab ilyet kértek tőlünk fennállásunk óta.

4. A kijelző mérete és felbontása.

A laptop méretét a kijelzője méretével szoktuk jellemezni. A kijelző méretén a kijelző átmérőjét értjük, hüvelykben (ha úgy tetszik zoll-ban vagy inch-ben). 1 hüvelyk = 2,54cm. Az alábbi méretek a jellemzőek: 12,5 | 13 | 14 | 15,6 | 17,3 hüvelyk. Minél kisebb, annál könnyebb vele mozogni. Tapasztalatom szerint az emberek a „normál” méret alatt a 15,6 hüvelykes méretet értik, mert a szupermarketekben és elektronikai boltokban beszerzett otthoni kategóriás laptopjaik jellemzően ilyen méretűek. Emiatt látatlanban félnek a kisebb, például 14-es méretű laptopoktól. Bár a méret meghatározása az SSD tárolókapacitásához hasonlóan itt is inkább személyes szubjektív választás mintsem objektív szakmai, mégis had adjak néhány tanácsot tapasztalatból.
Sokan választják még a 12,5 méretet is, aminek alapvetően a hordozhatóság a nagy előnye, tehát aki sokat mozog vele neki ideális. Még ennek a 12,5 méretnek a kijelzője is 4x akkora mint egy okostelefoné, amin napi szinten nézünk videókat. Továbbá még mindig nagyobb mint egy tablet ami jellemzően 7-8-10 hüvelykes.
Nézzük a 14-es méretet. Javaslom, hogy ne gondold azt, hogy attól hogy Te eddig csak 15,6-os méretű laptopot használtál, a 14-es feltétlenül kicsi lesz. Mert jellemzően nem lesz kicsi és még mozogni is könnyebb vele. Az már csak plusz előny, hogy ebből van a legnagyobb választék, mert az üzleti prémium világban ez a legelterjedtebb méret. Az sem feltétlenül igaz, hogy ha rossz a szem, akkor a nagyobb kijelzőn jobban látom a tartalmat. Erről kicsit lentebb a felbontásnál írok… én 2015-ben váltottam 14-es méretre 15,6-os méretről, és ezen nem is tervezek változtatni. Nekem ez az arany középút jött be. Még elég nagy ahhoz hogy mindent jól lássak, de már elég kompakt ahhoz, hogy viszonylag kényelmesen mozgassam. De egyáltalán nem biztos, hogy ami nekem bejött, azt jön be másnak is.
Természetesen a 15,6-os méretnek is megvannak a felhasználói. Például numerikus billentyűzet (tudod a „számológép” rész a jobb oldalon) csak 15,6 és 17,3 méretben van jelen. Az ezeknél kisebb méreteken a számok „csak” a normál helyükön szerepelnek, egy sorban, a felső sorban. Tehát egy könyvelő, aki sok számot gépel, jó okkal mondja azt, hogy neki szüksége van a számológép kialakítású számokra is a jobb oldalon mert azzal kényelmesebben üti be a milliónyi számot. Ezen kívül ha valaki kifejezetten videózásra vásárol számítógépet vagy tudja előre hogy fix helyen lesz a gép és nem cipeli, akkor a 15,6-os méret ideális lehet. Bár én a 14-esen ugyanúgy nézek filmet mint korábban a 15,6-oson.
A 17,3 méret jellemzően a legerősebb kiépítésű és emiatt legdrágább tervező kategóriában létezik csak az üzleti kategórián belül. Otthoni/irodai üzleti kategóriában a 15,6 a legnagyobb és ezzel nincs is így semmi baj. Tehát amikor egy 80 éves Bácsi azt kéri, hogy adjunk egy olcsó gépet a következő 20 évre Neki, amin csak netezgetni szeretne, de legyen 17,3  méret mert már nem jó a szeme, akkor azt jellemzően nem tudjuk teljesíteni. Persze aztán idővel kiderül, hogy nagyon boldog egy kisebbel is. Ha már itt tartunk és említettem, hogy a nagyobb méret nem feltétlenül jelent jobb láthatóságot, akkor térjünk át a kijelző felbontására…

Biztosan találkoztál már olyan kifejezésekkel, mint például FullHD (1920x1080), UHD (3840x2160 ), 4K (4096x2160), 8K (7680x4320). Ezek a kijelző felbontását jelentik. A kijelzőt képzeljük el egy négyzetrácsos („matek”) füzet lapjaként. A kijelző felbontja a saját képét apró négyzetekre. A négyzetek annyira aprók, hogy az emberi szem egy bizonyos távolságból nem látja ezeket, ezeknek a határat. Egybefüggő területnek látja. (De ha közel hajolsz a TV-hez, monitorhoz, akkor akár láthatod is ezeket a négyzeteket.) Ezeket a négyzeteket kiszínezni. Mindegyik négyzet kap egy színt, amiből így kialakul a monitoron egy kép nekünk. Ez eddig még csak egy álló kép, ebből mozgógép úgy lesz, hogy másodpercenként 60-szor megteszi ezt az állókép kiszínezést, amit az emberi szem már nem tud állóképként követni és ebből már folyamatos mozgógép lesz az agyunkban. (Erre mondjuk, hogy a monitor frekvenciája 60Hz (Hertz), ami egyébként nem mindig 60, de ez most nem fontos). Ezeket a kis négyzeteket egyébként képpontnak, vagy pixelnek hívjuk. Tehát elképzeltük, hogy apró négyzetekből áll a monitorunk képe, ami nyilván jelenti azt is, hogy van valahány sornyi és valahány oszlopnyi négyzetünk.
HD (1366x768): 1366 oszlopunk van és 768 sorunk van. összeszorozva kijön, hogy kb. 1millió négyzetünk (képpontunk, pixelünk) van a kijelzőnkön, amiket számítógép színezget.
HD+ (1600x900): 1600 oszlopunk van és 900 sorunk van.
FullHD (1920x1080): 1920 oszlopunk van és 1080 sorunk van.
UHD (3840x2160 ): 3840 oszlopunk van és 2160 sorunk van.
4K (4096x2160): 4096 oszlopunk van és 2160 sorunk van.
8K (7680x4320): 7680 oszlopunk van és 4320 sorunk van. (Ez manapság is csak nagy TV-knél fordul elő, laptopoknál nem, nincs is értelme laptop méretű kijelzőt ilyen sok (tehát apró) négyzetre bontani.) Itt már össze sem merem szorozni. Na jó, legyen. 33,1millió négyzet a kijelzőn.

A 4K-ban a K az ezret jelenti, ahogy a grammból is úgy lesz Kg hogy a K ezret jelent és a méterből is úgy lesz Km hogy a K ezret jelent. Tehát a 4K nem más mint 4000. Ami a 4K után a zárójelben lévő első számra (4096) (ami a négyzet oszlopok száma) utal. A 8K esetében ugyanez. A 8K, tehát 8000, a 7860-ra utal.

Kezdek megint elveszni az ismeretterjesztő részletekben, Te pedig azt kérdezed, hogy na jó, de akkor most mit kell venni. Röviden: FullHD (1920).
Ha megnézem ma (2023) a kínálatunkat, akkor a 2016-2021-es gyártásokat felölelő 250 darabos laptop készletünk 98 százaléka FullHD. A maradék pedig a FullHD-nál alacsonyabb felbontású HD (1366) illetve a fullHD-nál magasabb felbontású UHD (3840). Tehát nálunk nem is nagyon tudnál mást. és ez szándékos.
1600-as felbontást már nem is tudnánk adni, mert 2016-ban megszűnt, de olyan boltokban még találkozhatsz vele ahol korábbi generációs (1-2-3-4-5), 2016 előtti laptopokat is árulnak. Az 1366 viszont megmaradt még néhány évig 2016 után is, így akár árulhatnánk is, de az a tapasztalatunk, hogy az emberek mára már annyira megszokták a fullHD (1920) kifejezést, hogy ha van FullHD is (márpedig van), akkor inkább azt választják az 1366 helyett. Egyébként jogosan mert a nagyobb felbontás apróbb pixeleket (négyzeteket) jelent, ami finomabb képet eredményez. Közelebbről lehet nézni a képernyőt anélkül, hogy elkezdene pixelesedni (ez az, amikor elkezdjük látni a kockákat). Továbbá FullHD-ban létezik csak a szebb színeket adó úgynevezett IPS kijelző. Ilyen IPS 1366-os felbontásban nincs. Viszont pont ezek miatt az 1366-os felbontás olcsóbban meg lehet kapni és használható az is, hiszen például a szupermarketes otthoni kategóriában is azt adták a 100eFt-os belépő szinten, de 2022-ben ahogy HDD-ről váltottak SSD-re, úgy 1366-os felbontásról is váltottak FullHD (1920)-ra. 12,5-ös kijelző méret esetén, ahol egy kisebb kijelzőt kell felbontani négyzetekre, az 1366-os felbontással sincs semmi baj.
Az UHD (3840) kijelző nem érdekes kérdés az otthoni/irodai kategóriában mert egyáltalán nem szükséges laptop méretű kijelzőt ilyen sok oszlopra, tehát ilyen kicsi négyzetekre felbontani. Még az sem jellemző hogy ilyen felbontású videofilmeket töltünk le a laptopunkra, hogy aztán a film felbontásának megfelelő kijelző felbontáson nézhessük.
A tervező laptop kategóriában persze előfordul nálunk is ez a felbontás, de még a tervezők is jellemzően boldogok a FullHD (1920) felbontással. Egy 100-150cm széles TV-n persze jól jöhet adott esetben az UHD felbontás, de egy laptopnak ennél sokkal kisebb kijelzője van.

ígértem azt, hogy elmondom, hogy a nagyobb kijelző miért nem ad minden esetben nagyobb tartalmat. Vegyünk példának egy 30cm széles kijelzőt, aminek a felbontása FullHD (1920) és egy 25cm széles kijelzőt, aminek a felbontása kisebb, HD (1366). Mint tudjuk ezek a számok az oszlopok számát jelentik a kijelző négyzetrácsán. Ha a kijelző szélességét elosztjuk az oszlopok számával, akkor megkapjuk egy négyzet oszlop szélességét, tehát egy négyzet szélességét. 30cm osztva 1920-szal egyenlő 0,15 milliméter széles négyzet. Ha egy betű a képernyőn 10 négyzet szélesre készítettek, akkor az a betű ezen a kijelzőn 1,5 milliméter széles lesz.
A kisebb kijelzőn a 25 cm osztva 1366-tal egyenlő 0,18 milliméter. A fenti betű 10 négyzet, tehát ezen a kijelzőn 1,8 milliméter széles. Tehát a kisebb 25cm széles kijelzőn egy 1,8mm széles betűt kaptunk, a nagyobb, 30cm széles kijelzőn pedig csak 1,5mm széles lett ez a betű. Látjuk, hogy a kijelző mérete a felbontásával együtt határozza meg azt, hogy mekkora lesz rajta a tartalom, önmagában nem. Ami miatt még így sem szokták a nagyobb tartalmat eredményező 1366-os kisebb felbontást választani az az, hogy a méret minden esetben nagyítható a windows-ban. Tehát mesterségesen tudom azt mondani az 1,5mm széles betűnek hogy növekedj meg és kiválaszthatom, hogy hány százalékkal szeretném növelni a képernyő tartalmát. Ezt a windows 10 operációs rendszer már jól kezeli. Sőt, ha internetböngészős tartalomról beszélünk, akkor maga a böngésző program (chrome, firefox) is tudja mesterségesen növelni az általa kiírt tartalmat.

5. Videokártya

Röviden. Amennyiben irodai/otthoni (internet böngészés, rendelések, filmezés, youtube, zene, családi képek szerkesztése/tárolása, kapcsolattartás (email, chat, hanghívás, videohívás), dokumentumok készítése és kezelése, esetleg gyenge-közepes játék) felhasználásra keresel használt üzleti laptopot, úgy a videokártyával gyakorlatilag nem kell foglalkoznod, mert biztos, hogy a vásárolt laptopban lévő videokártya elég lesz erre a célra. (A kijelentésben feltételeztem, hogy 10 évnél nem idősebb üzleti kategóriás számítógépről beszélünk.)
Tervező tevékenység (CAD-CAM programok, grafika, 3D modellezés (3D virtuális megjelenítés), profi szintű (ebből élsz) videó és képszerkesztés, közepes-erős játék) esetén ez nem igaz. Ebben az esetben fontos lesz a videokártya.

Bővebben. Alapvetően kettő fajta videokártya létezik a laptopokban. Egyik az integrált (gyengébb, ez az ami elég otthoni/irodai felhasználásra), másik a dedikált (tervező, filmvágó, játszó tevékenység). Ez utóbbit „külön” videokártyának is nevezik sokan. Mert hogy igazából ebben az esetben van külön videokártyánk. Az integráltat „alaplapinak” is szokták nevezni, bár ez manapság már nem igaz mert inkább processzorba épített, emiatt az integrált elnevezés.
Korábban (kb. 2014 előtt) vagy az egyik vagy a másik volt egy laptopban ezek közül. Aztán a gyártók felismerték, hogy még akinek szüksége is van az erősebb, dedikált, külön videokártyára, ő is csak az idő egy részében végez olyan tervező tevékenységet, amihez az erősebb, dedikált, külön videokártya szükséges. A maradék időben olyan irodai/otthoni tevékenységet végez, amihez a gyengébb, integrált videokártya is elég volna. Ezekben az esetekben feleslegesen használja a nagyobb energiafogyasztású videokártyát. Emiatt elkezdték azt, hogy az erősebb dedikált videokártyás laptopokba tettek gyengébb integrált videokártyát is és a laptop csak akkor kapcsol át az erős videokártyára, ha azt az adott tevékenység megkívánja. így energiát spórolunk. Zöldek vagyunk, kíméljük a pénztárcánkat és tovább bírja az akku, ha épp akkuról dolgozunk mert nincs a közelben elektromos hálózati csatlakozási lehetőség. Emiatt kijelenthetjük, hogy integrált videokártya mindig van a laptopban. Az irodai/otthonikategóriás üzleti laptopban csak ez van, a tervező üzleti laptopban van mellette erősebb, tervezésre alkalmas dedikált is. Emiatt láthatod a laptopjaink melletti felsorolásban azt hogy pl.
Intel HD 630 (ez egy integrált video egy otthoni/irodai célú laptopunkban)
vagy
Intel HD 630 + NVIDIA Quadro M2200 4GB (Itt az integrált videokártya megkapta az erős társát egy Nvidia videokártya személyében, egy tervező célú laptopunkban).

Itt fontos megjegyeznem, hogy még manapság is tapasztaljuk azt, hogy a hozzáértő ismerős, aki 10-20 évvel lemaradt, azt mondja, hogy „ne vegyél sz.r alaplapi videokártyásat” (ami alatt igazából mai értelemben a CPU processzorba integráltat érti). Ezzel belekergeti a vevőt egy felesleges dedikált videokártya költségbe. Mint fentebb említettem ez a videokártya kérdés igazából nem is fontos addig, amíg nem tervezel vagy nem végzel a tervezéshez hasonló videokártyaigényes műveleteket. Ha van olyan szempont amiből fontos a videokártya irodai/otthoni cél esetében az esetleg az, hogy ne verd felesleges költségbe magad dedikált videokártyával,. át sem fog kapcsolni az integráltról a dedikáltra irodai/otthoni tevékenység mellett.
Gyakran előfordul hogy valaki csak a dedikált vidokártyának erősségét pusztán annak memóriájával határozza meg. Azt nézi csak, hogy „hány gigás” a videokártya. 1-2-4-6-8-16GB. Ez csalóka lehet, mert a videokártya saját processzora (GPU) is legalább annyira fontos tényező. A videokártyák összehasonlításában is segítségünkre lehet a passmark.com, mert nem csak a CPU processzorokat, hanem a videokártyákat is lepontozta. írjuk csak be a google keresőbe a videokártya nevét majd azt hogy passmark, és kattintsunk az első találatra.  

Ezen a ponton végére értünk az 5 fő műszaki paraméter tárgyalásának. Ezeken kívül át kell gondolnod, hogy szükséged van-e extrákra. Mint például az ujjlenyomat-olvasó, világító billentyűzet, kamera, mobilinternet-adapter, Bluetooth. A kamera és Bluetooth szinte minden gépben van a kínálatunkban. A világító billentyűzet is gyakori, az ujjlenyomat olvasó és mobilinternet adapter kevésbé gyakori, de nem is hiányzik.

Gyakori kérdés szokott lenni még az, hogy melyik márkát válasszuk.
Megszoktuk a világban, hogy egy márka egy minőséget képvisel. Az adott márkán belül minden terméktől hasonló vagy azonos minőséget várhatunk el. A laptopok esetében ez nem teljesen igaz. A 3 legnagyobb üzleti laptop gyártó (Dell, HP, Lenovo), akiknek az üzleti kategóriás számítógépeit forgalmazzuk, szintén gyárt a szupermarketes otthoni hobbi műanyag kategóriában is, akár 100.000 forintos újkori áron. Tehát amikor valaki azt mondja, hogy HP-t vagy Lenovo-t vagy Dell-t ne adjunk Neki, mert azzal már egyszer nem volt megelégedve, akkor általában kiderül, hogy az egy otthoni kategóriás laptop volt. A kettőnek semmi köze nincs egymáshoz még a gyártónál sem. A tervezéstől a gyártásik külön szálon futnak és külön célt szolgálnak.
Marad az a kérdés hogy az üzleti kategórián belül a HP-t, a Lenovo-t. vagy a Dell-t válasszuk. Őszintén szólva ezekből a laptopokból 8500 darabot eladva azt kell mondanom hogy mindegy. Kevés probléma van velük, és ami van, az jellemzően egyenlő arányban oszlik el a 3 márka között.
Ha szeretnél kapcsolatba maradni velünk, van egy átlagosan körülbelül 3 hetente kiküldött email hírlevelünk amire fel tudsz iratkozni.

2. Hogyan tartsuk karban a laptopunkat

2.1 Időszakos portalanítás

A laptop működés közben melegszik. Hűteni kell. A hűtést a gépen átáramló levegő biztosítja. A levegőben por is van, ami lerakódik a laptop belsejében a ventillátorra, a hűtőrácsra és az alkatrészekre, ezzel akadályozva a hűtést. Évente ajánlatos kitisztítani vagy kitisztíttatni, de akár gyakrabban is ,ha túlmelegedést tapasztalsz.

2.2 Időszakos rendszer- újratelepítés

Biztosan tapasztaltad már, hogy előbb vagy utóbb a windows rendszered belassul. Ennek leggyakoribb oka, hogy a gépre feltelepültek nem kívánatos programok (reklám sávok, eszköztárak,stb), de a windows-ra önmagában is jellemző, hogy „összekuszálódik” és nem működik optimálisan. Emiatt célszerű nagyságrendileg évente újratelepíteni.

3 Melegszik a laptop? Mit tehetünk ellene?

Az otthoni kategóriás műanyag laptopok esetében nem ritka a túlmelegedési hajlam. A gép túlmelegedése hamar meghibásodáshoz vezethet, ezt jobb elkerülni.
1. A laptopod lábai azért is vannak, hogy megemeljék kicsit a gépet, ezzel biztosítva azt, hogy a hűtéshez szükséges levegőt alul be tudja szívni. Ezért mindig SZILÁRD felületen használt a géped, ne süllyedjen be a lábai. Az ágynemű nem szilárd felület, viszont a ráhelyezett laptoptartó, keményfedeles könyv, kartonlap, gyúródeszka, stb. már igen.
2.Nem csak a levegő beáramlását, hanem annak kiáramlását is biztosítani kell. Hagyd szabadon a laptopod körül azt a részt, ahol kifújja a meleg levegőt.
3. Időszakonként portalaníttasd ki a gépedet, mert a benne lerakódott por elállja az átáramló hűtőlevegő útját és az alkatrészekre lerakódva, akadályozza azokat a hő leadásban.
4. Amikor huzamosabb ideig az elektromos hálózatra csatlakoztatva használod a gépet, akkor vedd ki az akkumulátort, mert az akkumulátor melegszik töltéskor, ezzel plusz hőt adva a gépnek.
5.Igyekezz olyan helyen használni a gépet, ahol nem éri napsütés és nincs közel fűtőtesthez.

4. Belassult a laptop? Mit tehetünk...

1.A windows beindulásának gyorsítása. Gyorsítsd be a géped bekapcsolás utáni felállását. Kattints a windows gombra majd kezd el gépelni azt hogy "msconfig". A megjelenő találati listában kattitns is rá erre. A megjelenő ablakban válaszd az automatikus indítás fület. Ekkor látod azoknak a programoknak a listáját, amik automatikusan indulnak a gép bekapcsolásakor. Ezek közül valószínűleg találsz párat, amik nem fontosak. Ezek elől vedd ki a pipát, hogy ne induljanak automatikusan a windows-al együtt. Ha kevesebb programnak kell indulnia, akkor hamarabb feláll a rendszer.
2. Feleslegesen vagy nem szándékosan telepített programok. Kattints a windows gombra majd kezd el gépelni azt hogy "törlés".A megjelenő találati listában kattints a Programok telepítése és törlése sorra. Ekkor előugrik a számítógépedre telepített programok listája. Biztos van ezek között olyan ami már nem fontos vagy sosem volt fontos. Kattints rá majd válaszd az eltávolítás opciót.
3. Lehet hogy kevés a gépedben a RAM memória? Jobb egérgombbal kattints az asztalon. A megjelenő menüben válaszd a minialkalmazások menüpontot. Ezen belül kattints kétszer a Processzorfigyelőre. Ennek hatására 2 kis óra jelenik meg a képernyő jobb felső sarkában. Az órák közül a jobb oldali azt mutatja, hogy a RAM memóriádnak (2GB, 4GB, 8GB) épp hány százaléka foglalt. Ha ez folyamatosan 90% felett van a Te felhasználói szokésaid mellett, akkor érdemes bővíteni a RAM memóriát, mert a gépnek nincs megfelelő mennyiségű "helye" dolgozni.
4. Mond el a gépednek, hogy ne spóroljon az energiával a teljesítmény kárára. Kattints a windows gombra majd kezd el gépelni azt hogy "energia". A találati listában kattints az energiaséma kiválasztása sorra. A megjelentő ablakban pedig kattints a további sémák megjelenítése szövegre. Ott válaszd a teljesítménycentrikus beállítást.
5. Cseréld le a normál merevlemezedet (HDD) SSD-re. Nem célom most leírni, hogy mi az az SSD. Ami fontos: könnyebb, csendesebb és sokkal gyorsabb mint a jelenlegi adattárolód (merevlemezed, winchestered, HDD-d, kinek mi tetszik). Emelett kevesebb energiát igényel. Számunkra most a legnagyobb előnye az, hogy sokkal gyorsabban tudja ráírni vagy róla leolvasni az adatokat a számítógép, ezért a működés lényegesen begyorsul.
6. Nézd meg mi veszi el a számítógéped erejét Ez kapcsolódik a 3-mas ponthoz. Amennyiben a kitett órákon azt látod ha valamelyik vagy mindkettő folyamatosan 80-90%-on áll, akkor célszerű megnézned, hogy tényleg olyan program foglalja-e le a számítógépedet ami számodra hasznos avagy valami olyan, aminek nem is kellene menni (futni). Jobb alsó sarokban az órán kattints jobb gombbal majd válaszd a Feladatkezelő indítása pontot. A megjelenő ablakban alul válaszd az összes felhasználó folyamatának megjelenítése gombot. Itt látod, hogy a gépeden futó programok mekkora részét veszik el a processzor (CPU) és a RAM memória erejének (Érdemes az oszlopok fejlécére kattintani, hogy kialakuljon a csökkenő sorrend és legfelül lássuk azt, hogy mi az ami legjobban terhel). Ha olyan program terhel ami igazából nem is kell nekünk, akkor azt válaszd ki és kattints a folyamat leállítása gombra. Ilyen programok tipikusan a windows frissítés, vagy a sokadik tisztító vagy vírusirtó program. Ha a fentiek egyike sem segít, akkor érdemes újratelepíteni a rendszert. Mindennek az alapja, hogy válassz minőségi alkatrészekből összeszerelt laptopot, ugyanis a gyenge processzor és az elégtelen hűtőrendszer nem segíti a laptopod begyorsítását.

5. Hogyan tartsd biztonságban az adataidat

Manapság már megszoktuk, hogy a fényképeinket, dokumentumainkat, stb nem papíron hanem digitális formában tároljuk. Arra viszont sokan nem gondolnak, hogy a digitális tároló meghibásodhat és egyik napról a másikra elveszíthetjük a fontos és pótolhatatlan adatainkat, a családi emlékeinket (képek, videók), a munkáinkat (dokumentumok). stb. Emiatt másold át az adatokat másik tárolókra is (pendrive, DVD, külső merevlemez, felhő, stb). Amelyik adat nincs meg legalább 3 helyen, az nincs biztonságban.

6. Hogyan telepíts fel több programot egy gombnyomással, kéretlen mellékprogramok feltelepülése nélkül

A válasz, ninite.com. Egyszerűen pipáld be az oldalon a programokat amiket szeretnél telepíteni és nyomd meg a "Get Your Ninite" gombot, majd indítsd el a letöltött fájlt és dőlj hátra.

Ha hasznosnak találtad a cikket oszd meg ismerőseiddel is...